Fejléc

"Kincseink"



A több mint 2000 eredeti mezőgazdasági eszköz- és gépkollekciónkból, - korántsem a teljesség igényével - ízelítőül, néhány jelentős technikatörténeti érték a Szakmúzeumból:

John Deere-eke

Lummis angol szakember 1730-ban matematikai számítások alapján épített ekét. Az általa készített ívelt kormánylemez döntő előrelépés volt az eke fejlődésének történetében.
A 19. század második évtizedére megjelent
az összeszerelhető öntöttvasból készült eke. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a kormánylemez acélból való előállítása. Az acél kormánylemezt először 1837-ben alkalmazott ekéjén John Deer
az Egyesült Államokban.
Eredeti példányát őrzi a Szakmúzeum.

Az első acél kormánylemezeket kaszaacélból kovácsolták össze. Európában Schwerz éveken át kísérletezett, amíg a kormánylemezhez és az ekevashoz a megfelelő keménységű acélt sikerült előállítani. Az acél eke megjelenése tette lehetővé az eke széleskörű elterjedését és a különböző munkaműveletekre való specializálódását.



Továbi képek...HUNGARIA DRILL VETŐGÉP

Gyártó: Kühne, Moson 1874.

A merítőkorongos lófogatú sorvetőgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette.

Az 1860-as években - Kühne Ede tervezte - és építtette az első a lóvontatású hazai vetőgépeket. 1874-ben kezdték gyártani a Hungaria Drill sorvetőgépeket.
A vetőgép működése Kühne Ede szabadalmát felhasználva merítőkorongos rendszerű magadagoló szerkezettel készült.
A vetőszerkezetet a merítőhengerek alkották, melyek formai és technikai kivitelezés tekintetében biztosak és pontosak voltak. A merítőhengerek mozgását közvetlenül a futókerekek biztosították. A kapák és merítőhengerek kiemelése egyidejűleg egy emeltyű megnyomásával történt.
A gépet 13-15 soros kialakításban emeltyűkaros kormányszerkezettel gyártották. A Kühne-gyár Hungária Drill vetőgépet a „legjobb magyarsorvetőgép"-nek is elismerték. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a legmagasabb díjban részesült. Az 1890-es bécsi kiállításon állították ki
a tízezredik "Hungária Drill" vetőgépet.
Működőképes példánya, a Szakmúzeum állandó kiállításán megtekinthető.

További képek a vetőgépekről >>>


Továbi képek... "NON PLUS ULTRA" STABIL GŐZGÉP

Helyhez kötött (stabil) gőzgép,
Forgalmazó: KANN & HELLER, Budapest,
Brauer szabadalma (No: 1637) alapján

Korabeli hirdetés szerint: "Legjobb és legolcsóbb gőzmotor műhelyek és gazdasági célokra. Szénfogyasztás óránként és lóerőnként 3-5 kilogramm"
A jellemzően 6 atmoszféra nyomású gőzgépet a mezőgazdaságban és az iparban munkagépek meghajtásához használták. Teljesítménye 3kW (4LE). Műszaki újdonsága, hogy a munkahengert a kazán gőzterében helyezték el, ezzel a gőz kondenzációs lecsapódását lehetett megakadályozni, így szükségtelenné vált a hőszigetelés, csökkent a tömeg. „Kocsiállványnyal” (korabeli kifejezés, ma kerékre) szerelve már mozgathatóvá vált. A tűztéri huzatot a kéménybe vezetett fáradt gőz segítségével fokozták.

Eredeti példánya működés közben megtekinthető Gödöllőn
a Szakmúzeum állandó kiállításán!

További képek a gőzgépekről >>>


Továbi képek... GŐZLOKOMOBIL

Gyártó: Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth
Gépgyári Művek Rt. Budapest. 1912-1915

A gőzlokomobilok -kezdetben - kerekeken gördülő kazánnal egybeépített vontatható gőzüzemű meghajtógépek voltak. Lovakkal vagy ökrökkel vontatták a munkavégzés helyére.

Jellemzően a cséplőszerkezetek meghajtó gépeként használták, de más munkagépek maghajtására is alkalmasak voltak a 8-10 LE teljesítmény leadására képes erőgépek. A gőzlokomobil formája az angol gépgyárakból származik, „kincsünk" a Clayton-Shuttleworth gőzgép (Anglia 1868) továbbfejlesztett változata, amely Budapesten készült 1912-ben.

A gőzlokomobilt széntüzeléssel működtették, de alkalmassá tették helyben rendelkezésre álló olcsó, szalma és fa tüzelőanyagok hasznosítására is. Kiemelkedő technikatörténeti érdekessége a Watt-féle regulátor, amely az „állandó" fordulatszámot biztosította, valamint a súlyterhelésű biztosító szelep, amely a kazán gőznyomásának túlzott megemelkedése ellen védett.
Eredeti, restaurált, működőképes példánya, a Szakmúzeum gödöllői kiállító helyén megtekinthető.

További képek a gőzlokomobilról>>>


"H.S.C.S. SUPERIOR" CSÉPLŐGÉP

Gyártó: Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth
Gépgyári Művek Rt. Budapest. 1928-1937.

Gabonafélék cséplésére alkalmas cséplőszekrény, gőz- vagy motoros erőgéphez.
A cséplődob verőléces, 1360 mm-es.
A kiváló minőségű és kedvező üzemelést a nagy rázó és tisztító felületek, a második törekrosta, a nagy dobátmérő, a harmadik széltisztító,
az automatikus szabályozó, az egy mozdulattal beállítható dobkosár,
a szelelővel működő kalászemelő és a kettős magfogó berendezések biztosították.
Teljesítménye: 12-17.000 kéve gabona 12 óra alatt, ami 36.000-50.000 kg-nak, (456-600 hl) felel meg.
Működőképes példánya, a Szakmúzeum állandó kiállításán megtekinthető.

További képek a cséplőgépről >>>


További képek...GANZ-STABIL MEZŐGAZDASÁGI MOTOR

Gyártó: Ganz és Társa Bánki-Csonka "Mótor", 1905

A Ganz Gyár egyhengeres álló (de készített fekvő) elrendezésű, négyütemű, benzin-, petróleum- és szívógázüzemű motorokat gyártott. A 20 lóerő feletti teljesítményűek levegő-, benzin- és vízbeporlasztással üzemeltek.

A kisebb teljesítményűek levegő-, benzinbeporlasztással. Mezőgazdasági lokomobiljaik készültek benzin, petróleum és szívógáz üzemanyaghoz
5-28 lóerős kivitelben hat típusban.
Eredeti, Bánki porlasztós változata, működőképesen a kiállításon látható, működő metszete látogatóink számára Szakmúzeumunkban Gödöllőn bemutatásra kerül.

További képek a Ganz-stabil mezőgazdasági motorról >>>


További képek... STOCK MOTOREKE

1907-ben Robert Stock Németországban elkészítette az első önjáró szántógépet, a motoros ekét, amely Európa első motoros járva szántó rendszere volt.
A Kárpát-medence területén az első világháborút megelőző időben jelentek meg
a Stock-motorosekék, amelyek a második világháború után is szántottak.

A szántógép erőforrása négyhengeres, 60 lóerős, négyütemű benzinmotor, amely az ekével merev összeköttetésben áll, a több eketesttel rendelkező keretes eke elejére ráépítették a motort, így
az önjáró (magajáró) lett.
A Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumban elhelyezett 60 lóerős Stock-féle motoros eke 1913-ban érkezett az országba és 1968-ig volt üzemben, jelenleg is működőképes állapotban van a világon egyedülállóan!
A technikatörténeti és mezőgazdasági gépfejlődéstörténeti szempontból világviszonylatban is jelentős, egyedülálló értéket képező szántógépet Csáki Lajos nyugdíjas gépésztechnikus mentette meg az utókor számára.

További képek a Stock motorekéről >>>

 

További képek...HSCS LE ROBUSTE L 40

Gyártó: Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth
Gépgyári Művek R.T. Budapest. 1926-1937.

1926-ban kezdték gyártani
a HSCS K-traktor sorozatot. Minden K jelű (később 1934 után R jelű) traktornak megvolt az
L-jelű lánctalpas változata is.
A K-40 jelűeket 1929-ben kezdték gyártani 1934-ig. A K-40 kerekes traktornak a lánctalpasa az L-40.
Azért nevezik Le Robuste-nak, mert a francia nyelvterületekre, a korabeli megállapodásoknak megfelelően ezzel a névvel jelölve szállították.

A HSCS L 40-es lánctalpas traktor, mint a hazai mezőgép gyártás kiemelkedő technikatörténeti értéke a világon egyedülálló példány! Észak-Afrikából, Tuniszból került vissza hazánkba, és a Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum traktortörténeti állandó kiállításán megtekinthető.

További képek a HSCS LE ROBUSTE L 40-ről >>>


További képek... MÁVAG BN-40 TRAKTOR

Gyártó: MÁVAG Budapest 1932-1938

1932-ben megjelent MÁVAG BN 40 korszerűségével, gazdaságos üzemelésével felülmúlta a korabeli hazai
és külföldi traktorokat.
A Mávag BN-40 traktort 40 LE motorteljesítményű álló elrendezésű, felülvezérelt, négyhengeres benzin- és petróleum üzemanyaggal is működő motorral látták el, melynek percenkénti fordulatszáma 1050, hengereinek űrtartalma pedig 7240 köbcentiméter.

Az indításhoz benzint használtak, míg a folyamatos üzemelés petróleummal történt. A gép sebessége 4,3-8,9 km/h, súlya pedig 2200 kg. Különös figyelmet érdemel a hajtómű műszaki megoldása.

A traktor fogaskerék hajtóművét zárt öntvényházban, olajfürdőben helyezték el, amely a forgattyúsházzal összecsavarozva képezte a gép vázát. A tengelykapcsoló száraz kétlemezes megoldású.
Eredeti fennmaradt példányát a Szakmúzeum állandó kiállításán lehet megtekinteni.

További képek a MÁVAG BN-40 traktorról >>>

2011 © Minden jog fenntartva!

info@gepmuzeum.szie.hu