ÖSSZEFOGLALÓ
|
Mezőgazdasági gőzgépek |
A természeti erőforrások - szél, víz - és az izomerő által működtetett egyszerű erőgépek után forradalmi változásokat hozott a tüzelőanyagokban rejlő energia felhasználása erőgépek működtetéséhez. Ez a folyamat a kőszénben és más szilárd tüzelőanyagokban rejlő energia felhasználásával a gőzgépeken keresztül vette kezdetét.
A mezőgazdasági termelésben a gőz korszaka később jelentkezett, mint más területeken - ipar, közlekedés -, de a termelést jelentős mértékben forradalmasította, átalakította. A mezőgazdaság számára gyártott gőzgép, gőzlokomobil Lincolnból a Clayton-Shuttleworth cégtől 1845-ben indult el világhódító útjára.
A gőzgép feltalálására, kialakítására vonatkozó kísérletek, próbálkozások jóval korábbiak voltak. Már időszámításunk első évszázadában az Alexandriai Hérón görög matematikus és fizikus leírta a részben gőzerővel mű%ködő automaták működési elvét. Ezt követően 6 évszázad elteltével 1629-ben Giovanni Branca olasz természettudós lapátkerék meghajtásához "gőzturbinát" szerkesztett. Ezt követően Denis Papin francia fizikus leírta az atmoszferikus, dugattyúval és hengerrel működő gőzgépet (1690). Nem sokkal később Thomas Savery angol technikus szabadalmaztatta dugattyú nélküli gőzhajtású emelőjét (1698).
Thomas Newcomen angol bányamérnök megszerkesztette a lengőkaros (balancier) atmoszferikus nyomású, dugattyús gőzgépét, amellyel bányaszivattyúkat működtetett (1711).
Említést érdemlő az a kéthengeres, lengőkaros atmoszferikus gőzgép, amelyet 1766-ban Iván Ivanovics Polzunov orosz műszaki szakember épített. Ezek után az előzmények után született meg az igazi gőzgép 1769-ben, amikor James Watt szabadalmaztatta közvetlen hatású kisnyomású gőzgépét. Még ugyanebben az évben megjelent Párizs utcáján Nicolas-Joseph Cugnot francia hadmérnök lövegek szállításához konstruált háromkerekű gőzkocsija.
1775-ben megalakult a világ első gőzgépgyára Angliában a Boulton-Watt cég.
1781-ben Jonathan Carter Hornblower angol gépépítő szakember szabadalmat kapott a compound-gőzgépek gyártására. 1784-ben szabadalmaztatta James Watt a forgó mozgást végző, lendkerékkel ellátott kettős hatású kisnyomású gőzgépét.
1801-ben Richárd Trevithick angol technikus megalkotta a gőzmozdony elődjét, a gőzkocsit, amely már nagynyomású gőzgéppel üzemelt.
1807-ben az amerikai Richárd Pulton megépítette az első üzemképes lapátkerekes folyami gőzhajót.
Mezőgazdasági gőzgép szerkesztésére az első próbálkozás Richárd Trevithick nevéhez fűződik, aki 181 l-ben mutatta be gépét. Ezt követően 1841-ben Alexander Dean jelentkezett a függőleges kazánú, kerekekre szerelt gőzgépével. Ezek után az előzmények után 1845-ben indult meg a lincolni
Clayton-Shuttleworth cégnél a nagy sorozatú gőzlokomobilok gyártása.
Hamarosan egyre több kísérlet, próbálkozás indult meg a szántás gépesítésének az irányába, amelyek során kialakultak a direkt és az indirekt gőzgépes szántási eljárások. 1837-ben gőzekeszántógépet mutattak be Lancashireben.
1849-ben James Usker gőz-ásóekét szerkesztett, amit még számos kisebb-nagyobb jelentőségű kísérlet követett. A 19. század derekára Angliában alakult ki John Fowler munkássága nyomán az egygépes gőzeke-szántórendszer, amelynek erőgépe a Fowler típusú, önjáró ekemozdony volt. A kialakított egygépes rendszert alig egy évtizeddel később követte a kétgépes rendszer, ahol az erőforrás két Fowler gőzekemozdony, amelyek felváltva húzták magukhoz a billenőekét.
A mezőgazdasági gőzgépek legmagasabb fejlettségi szintjüket az önjáró szántógépek területén érték el.
A mezőgazdasági gőzgépek használata a 20. század közepéig maradt fenn Magyarországon, de virágkorukat a 19. század utolsó két évtizedében és a 20. század első három évtizedében élték.
2011 © Minden jog fenntartva!
info@gepmuzeum.szie.hu